Srác szopja a péniszét
Visszaemlékezésem arról a két éven át tartó kapcsolatról, mely tizenhárom éves koromban kezdődött a gimnáziumi fizikatanárommal. Harmincöt éves nő vagyok. Budapest belvárosában élek, dolgozom, egyetemre járok, feleség vagyok és anya. Úgynevezett értelmiségi családban nőttem fel. Hároméves koromban elvesztettem az édesapámat. Ezt követően két nevelőapám is volt. Kapcsolataim a férfiakkal mindig nehezen működtek, ezért hét évvel ezelőtt pszichoterapeuta segítségét kértem.
Mostanra tisztult a kép, valamelyest rálátok arra, aki tizenhárom éves koromban voltam, szükségleteimmel, korlátaimmal. Meg srác szopja a péniszét erősödnöm ahhoz, hogy ezt az egészet megírjam. Meg szeretném osztani másokkal a történetet és az erőt egyaránt. Az áldozathibáztatók mocskolódásának azonban nem teszem ki sem magam, sem a családomat, így — bár a szerkesztő előtt felfedtem magam — a nyilvánosság felé a névtelenség mellett döntöttem; ezt tanácsolta az ügyvédem is.
A történet a kilencvenes évek közepén játszódik Budapesten. Főszereplői egy barna szemű, törékeny testalkatú kamaszlány és egy huszonnégy éves, szépreményű matematika- és fizikatanár.
Nagyon kedvesen beszámolt arról, hogy a tanári értekezleten több pedagógus elmondta, nehéz velem, a magatartásom miatt. Ő volt az egyetlen, aki védett és magára vállalta, hogy beszélni fog velem.
Így kezdődött. Jó útra akart terelni. Bár matematika-fizika szakos tanár volt, az irodalommal sikerült megszelídítenie.
A barátnőm cikiz a méretem miatt - Az urológus válaszol
Minden héten olvasnivalót kaptam tőle. Kiolvastam, visszavittem, ő hozta a következőt. Szép srác szopja a péniszét kifinomult irodalmi műveltségre tettem szert, miközben — ahogy akkor és azután még majd húsz éven át aposztrofáltam az érzést — beleszerettem.
Később rendszer alakult ki ebből, és néha együtt indultunk el hazafelé. A karácsonyi szünet közeledtével pánikba estem, hogy hetekig nem látom majd.
Édesanyám ekkor észlelte a probléma súlyosságát: megtiltotta, hogy találkozzam vele. A tiltás két hete alatt — anyám szerint — semmit sem ettem.
Én úgy emlékszem vissza, mintha elment volna minden életkedvem: végre megéltem valami nagyot, beteljesítőt, valamit, ami perspektívát adott, valamit, ami csak az enyém, valamit, amiben Egyetlen lehetek, és épp az anyám az, aki megfoszt tőle. Miután két hétig nem ettem és csak bömböltem, egyszer, amikor épp az ágyamon ülve zokogtam el neki a bánatomat, anyám azt mondta, jó, legyen, találkozhattok.
A tilalomnak vége szakadt. Nem emlékszem, hogy hozzátette volna: feltéve, ha! Amikor mindez kezdődött, iskolai tanulmányaim nyolcadik évében jártam. Különösen lelkes voltam, ha a matematika vagy az irodalom tantárgyról volt szó, minden mást egy klasszikus rebellis tinédzser elutasító viselkedésével fogadtam.
Mivel a matematikán kívül fizikát is tanított, heti három-négy órát biztosan tartott nekünk. Matekból mindig ötösöm volt, fizikából, ennél gyengébb jegyeket kaptam korábban.
A barátnőm cikiz a méretem miatt - Az urológus válaszol
Bár maga a tantárgy nem lelkesített, úgy véltem, ő jól magyaráz, és így egyáltalán nem olyan unalmas. Már azt is meg akartam érteni, amit a fizikáról tanított, így abból is egyre jobb jegyeket szereztem. Nem azért kaptam ötöst, mert szerelmes volt belém, hanem azért, mert szerettem őt, és mindent megtettem, hogy megfeleljek neki.
Mindenről őt kérdeztem, az ő véleménye és értékrendje mentén hoztam döntéseket, választottam programot, határoztam meg srác szopja a péniszét irányait. Imponált nekem minden tekintetben.
Meglehetősen értelmes és művelt volt, jól tanított, és tetszett a megjelenése is, szikár, izmos teste, csillogó, barna szeme, kisfiús, kedves, meleg tekintete. Emlékszem, hogyan kalapált a szívem, amikor először érintette meg a kézfejem, nem tudom, hol történt, csak az érzés él ma is élénken bennem: engedélyezi az iránta érzett szerelmem kibontakozását.
Boldognak éreztem magam. Kapcsolatunk kibontakozásakor rendszeresen jártunk egy palacsintázóba. A találkozások helyének megválasztásánál ügyelnünk kellett, hiszen mindig nők merevedésre voltunk.
A galérián foglaltunk helyet, mely legtöbbször üresen tátongott. Támla nélküli, alacsony, kerek székek voltak az asztalok körül.
Hogyan lehet növelni a srác immunitását
Mi egy sarokba húzódtunk be, fogtuk egymás kezét és sajnáltuk magunkat, hogy mi lesz velünk. Egy alkalommal, ahogy ült, szétnyitotta a lábát, odahúzott egy széket a lába közé és jelzett, hogy üljek oda. Ahogy hátulról magához ölelt, átjárt a biztonságot keltő körbebugyoláltság érzése, de közben viszolyogva és ijedten éreztem péniszét. Tizenhárom éves voltam. Emlékeim szerint ez volt az első eset, amikor akaratom ellenére testiséget kellett elviselnem azért, hogy hozzájuthassak ahhoz, amire vágytam: az érzelmi kiteljesedéshez, hogy szeretnek, elfogadnak és biztonságban vagyok.
Anyám megengedte, hogy elmenjek, azzal a kikötéssel, hogy korán és kísérettel kell hazaérnem.
Mert bazmeg Budapesten annyi sutyerák bunkó paraszt él, hogy azt nem hiszem el.
Tudtam, ő is ott lesz. Nemcsak velem volt kapcsolatban, hanem a diákság nagy részével. Eljárt velük sörözni, beszélgetni, bulizni, osztálykirándulásokra, még akkor is, ha ott nem kellett tanári feladatot ellátnia.
A szórakozóhelyen leült mellém. Elaléltam a boldogságtól.
Valahogy becsúsztatott a székem alá egy csomagot. Óvatosan felvettem a földről. A karácsonyi ajándéka volt. Tudtam, hogy csak otthon nyithatom ki, hiszen már az átadása is titkos és veszélyes expedíció volt. Egy Monet képeslapkönyv volt, benne az Impression, Sunrise című képpel, amely az íróasztala fölött is ott lógott a szobájában. Kaptam mellé egy levelet, amely így zárult: srác szopja a péniszét Impression, sunrise címűt ne add másnak soha.
Diákcsemege – egy 13 éves diáklány és fizikatanára viszonyának története | hu
Innentől kezdve éveken át az ágyam felett lógott a kép, néhány centire a párnámtól. Sok levelet kaptam tőle. Vártam a postást. Minden levelét eltettem, mindegyikre válaszoltam. Óriási küzdelmet folytattam azért, hogy ne kelljen egész nyáron vidéken lennem, hiszen látni akartam őt.
Ezután könyörögtem anyámnak, engedjen fel a városban bandázó testvéreimhez, majd ők vigyáznak rám. Én pedig titokban együtt lehetek vele, a tanárommal, szerelmemmel. Amikor a nevelőapámmal és az egyik bátyámmal feljöttem a városba, egy éjjel kiosontam a lakásból, és átszöktem hozzá aludni.
33 lány írja le azt a pillanatot, amikor rájöttek, hogy a srác idióta volt
Anyám másnap dühösen hívott, hogy azt hallotta a nevelőapámtól, későn értem haza. Pedig én akkor indultam. Rohantam az éjszakában, srác szopja a péniszét csak bírtam. Úgy öt kilométert kellett megtennem a Margit hídon át Óbuda felé a budai alsó rakparton. Felcsöngettem hozzá. Egyedül volt otthon. Mire felértem a negyedik emeletre, úgy állt ott a rácsnál, ahogy mindig: kék, műanyag papucsában, kedvesen mosolyogva.
Amikor bementünk a lakásba, azonnal le kellett venni srác szopja a péniszét cipőt.
Nagyon rendszerető volt. Ha meglátta egy hajszálamat a földön, felszedte és kidobta a szemetesbe. Mindennek megvolt a helye, mindenhol mindennek megvolt a maga helye. A hűtőszekrényben, a fürdőkád szélén, a kulcsszekrényben vagy az íróasztalán, és nekem vigyáznom kellett erre a rendre.
Egyszer, nem emlékszem, hogy kapcsolatunk melyik évében, romantikus gyertyafényes fürdőt vettünk a kicsi fürdőszobában. A mosdókagyló feletti polcra tettem a gyertyát, de figyelmetlen voltam, a láng megolvasztotta a felette lévő műanyag fürdőszobaszekrény alját.
Nagyon ideges lett, leszidott. A romantikus szerelem helyett a szégyen érzése járt át, hogy mindent elrontottam. Kapcsolatunk elején annyira nem tudtam elengedni magam a társaságában, hogy hónapokon keresztül enni se mertem a jelenlétében.
Alakulhatott volna mindez úgy, ahogy az egészséges tinédzserkori plátói szerelmek, amikor a kislány és a barátnője a bicikli nyergéből lesik a fiatal tanár ablakát. Nem sokkal azután, hogy betöltöttem a tizennégyet, jött az első csók, másfél évvel később pedig szüzességem elvesztése.
Mindig gyöngéd volt, semmit nem erőltetett. Sőt, úgy alakította a helyzeteket, hogy minden testiségért én könyörögjek srác szopja a péniszét. Védtem akkor és évekkel később is minden vádtól. Nem pedofil, mondtam. Most is úgy gondolom, hogy a szó klinikai értelmében nem az, hiszen olyanokhoz vonzódott, akiknek már kialakult a másodlagos nemi jellege.
Ugyanakkor elvarázsolta a tisztaság és a romlatlanság. Ártatlanságom feletti hatalma keltette benne a szerelem illúzióját. Az izgatta fel, ha manipulálhatta, irányíthatta srác szopja a péniszét hamvas kis szépséget. Nem pusztán a kislányságom, hanem az abból eredő elesettségem és ráutaltságom vezette arra, hogy elejtse kiskorú áldozatát.
